A Toyota a Yamahával karöltve 1967-ben kezdte el a Group 7 kategóriájú, prototípus versenyautójának fejlesztését, mely a Toyota 7 nevet kapta. Az autót eredetileg egy 3 literes Yamaha V8-as hajtotta, ám ennek 300 lóerős teljesítménye kevésnek bizonyult, ezért később egy 5l-es 600 Le/8000rpm V8-ra cseréltek, hogy felvehesse a versenyt az akkoriban etalonnak számító Porsche 906, Nissan R380 és utódaik (Porsche 910, Nissan R382) ellen. Pár prototípus már 1967 végére elkészült.

Az első éles bevetésre 1968-ban került sor a legrangosabb japán motorsport eseményen a Japanese Grand Prix-n. A versenyt kezdő csapathoz mérten jó eredménnyel zárták (8., 9. hely). A szeptemberben rendezett Suzukai 1000 km-es verseny meghozta a Toyota számára a sikert, a Sachio Fukuzawa – Hiroshi Fushida pilótapáros felállhatott a dobogó legfelső fokára. Két hónappal később rendezték meg a Fuji 200 mérföldes futamot, melyen Észak-Amerikából érkező, vendég Can Am pilóták is részt vettek. A dobogóra két McLaren M6B és egy Lola T160 induló pilóta fért fel (Peter Revson, későbbi F1 futamgyőztes, Sam Posey és Jo Bonnier az 1959-es holland F1-es GP első helyezettje), a nagyra duzzadt Toyota armada pedig a 4.,5.,6.,8.,9. helyet szerezte meg.

"Fuji 200" plakát

Yukio Fukuzawa

Az autót folyamatosan, versenyről-versenyre fejlesztették, mely kívülről is jól látható volt, ritkán látni akár egy évjáratból is két teljesen azonos példányt.

1969-re az autót teljesen áttervezték, az új kasztni hatalmas szárnya és az átdolgozott orrész miatt sokkal több leszorító erőt termelt, mint a tavalyi modell. Ezek az autók a már említett 5l-es V8-al futottak, néhányat pedig McLaren motorral szereltek.

A McLaren motoros Toyota

Párhuzamos fejlesztések is folytak, elkészült egy fedett coupe verzió is, mellyel azonban a Yamaha tesztpályáján a Toyota első számú pilótája Sachio Fukuzawa halálos balesetet szenvedett. A szezon a tragédia ellenére eredményesen keződött, a  Suzukai 1000km-est egyből meg is nyerték, a Japán GP-n azonban két Nissan R382-t kormányzó pilótapáros (Kurosawa - Sunako, Kitano - Yokoyama) mögött a harmadik helyet érte el a Toyota gyári csapata. Az év utolsó nagy futamát a Fuji International Speeway-en rendezett 200 mérföldes versenyt Minoru Kawai szoros küzdelemben megnyerte, ezzel lényegében lezárva a Group 7-es autók történeté Japánban, mivel a következő évben az  új szabályok értelmében a Japán GP-n már csak egy üléses autók indulhattak.

Az 1970-es modellel a Toyota az észak-amerikai Can Am szériában szeretett volna indulni. Az autóba két elkészült 1970-es modell után az eddigi szívó motor helyett egy biturbó erőforrást építettek, melynek teljesítménye meghaladta a 800 Le-t. Az autó súlyát jócskán lefaragták, mindössze 620 kg-ot nyomott, az aerodinamikai csomagot pedig tovább tökéletesítették.

 A képességeire azonban éles versenykörülmények között soha nem derült fény, egy Suzukai teszt során Minoru Kawai a falnak csapódott és életét vesztette, a Toyota pedig leállította a Group 7-es prototípusának fejlesztését.

Hiroshi Fushida (2002)

A bejegyzés kicsit hosszúra sikerült, de a Toyota 7 Race Car az egyik kedvencem, van is egy az asztalomon 1:43-as méretben és ha tehetem ezzel megyek GT5-ben is. :D

- slick gumi -

(fotók: racingsportscars.com, mmjp.or.jp, speedhunters.com, maydaygarage.com, sportprototipos.blogspot.com, saját)